Egy családi bulin a bátyám nevetett, és azt mondta: „Ő a családunk vesztese.” Anyukám addig mosolygott, amíg a legnagyobb ügyfele fel nem állt, és azt nem mondta: „Vicces… mert ő az igazgató, aki a céged tulajdonosa.”
„Ő a családunk vesztese.” A szavak úgy landoltak nagybátyám hátsó udvarának közepén, mint egy betonra ejtett pohár. Nevetés tört ki…